Az aktívházakat az Európai uniós szabályozás hívta életre, amely előírja, hogy 2020-tól az új építésű házaknak energiafelhasználás és széndioxid-kibocsátás szempontjából semlegesnek kell lenniük – hangzott el Magyarország első aktívház-konferenciáján, melyet „Intelligens épülettől az aktívházig” címmel rendeztek meg.

Passzívház és aktívház

Ahogy egy korábbi cikkben megírtuk, a passzívháznak az olyan alacsony energiaigényű épületet nevezzük, amelyben a kellemes belső klíma télen és nyáron aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.

A hagyományos építésű ingatlanokhoz képest energiaszükségletük elenyésző, a rezsiköltség is jóval alacsonyabb, mint a hagyományos épületekben. Mindez 20-40 centiméter vastagságú hőszigeteléssel, speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárókkal, hővisszanyerős szellőzéssel, stb. érhető el az energiatudatos építészeti, épületgépészeti tervezés mellett.

Az aktívház koncepció lényege, hogy olyan épületeket hozzunk létre, amelyek nincsenek negatív hatással a környezetünkre, több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, mert minden, a működésükhöz szükséges energiát saját maguk állítanak elő. Aktívházak lehetnek új vagy felújított épületek, lakóházak, vagy középületek.

Több fény, ökoszemlélet

„Az aktívház egészen más gondolkodásmódot képvisel, mint a passzívház” – mondta előadásában Gunther Zsolt építész, az Aktívház Szövetség alelnöke. Míg a passzívház esetében az energiaveszteség csökkentése a lényeg, az aktívház az energiamérleggel foglalkozik: nem csak az a fontos, hogy mennyit fogyaszt az épület, hanem az is, hogy mennyit táplál vissza.

Míg a passzívházaknál kevés a nyitott felület, az aktívházban rengeteg a fény, és a mesterséges belső szellőztetőrendszernek köszönhetően megfelelő és egészséges feltételeket biztosít az épületben tartózkodóknak. Az aktívház építésekor arra is törekednek, hogy ne használjanak környezetkárosító anyagokat, az épület megfeleljen az építés helyszínéül szolgáló országok eltérő éghajlati, kulturális és építészeti viszonyainak, az építőanyagokat pedig a régióból, minél kevesebb szállítással juttassák az építkezés helyszínére.

Aktívházak teszt alatt

Az aktívház-koncepció eredményességét és esetleges gyenge pontjait azonban nem elég elméletben kidolgozni. Éppen erről szól a Model Home 2020 program, amelynek keretében 2009-ben és 2010-ben hat egyéni kísérleti épület készült el öt európai országban, különböző éghajlati viszonyok mellett.

„Az aktívházak tervezésénél a szakemberek az energetikai hangsúly helyett holisztikus szemléletet alkalmaznak” – mondta Tornócky Mónika, a Velux Magyarország Kft. építésze a Model Home 2020 programról szóló előadásában. „Szem előtt tartják az épület éves energiamérlegét, ugyanakkor az is fontos, hogy legyen természetes fény, kellemes legyen a beltéri hőmérséklet, jó legyen a levegő minősége, és még a kilátásra is odafigyelnek.

Természetesen felmerül a kérdés, hogy mennyivel kerül többe egy aktívház, mint egy ugyanolyan alapterületű családi ház felépítése. „Ezek kísérleti házak, nagyságrendekkel drágábbak, mint egy hagyományos ház. A cél az, hogy 2020-ra kiderüljön, mi az, ami működik, és mi az, amit el kell hagyni. Az eddigi eredmények hatalmas tudásanyagot termeltek, melyek alapján a teljes építőipar tovább tökéletesítheti az eszközeit, a módszereit és termékeit. Az alkalmazott megoldások, technológiák közül jó néhány a hétköznapok része lesz majd.”

Egy baba, dupla energiafogyasztás

A Model Home program keretében először felépült aktívház, a Home For life Dániában található. Az ablakokkal borított terület az alapterület 40%-a (szemben az átlagos 20-25%-kal). A fűtésigény mintegy 50%-át az energetikai szempontból optimalizált ablakok révén nyert passzív napenergia elégítette ki. Az épület egy fontos tanulsággal is szolgált: a házban lakó családba kisbaba érkezett, ezért a helyiségek hőmérsékletét megemelték néhány fokkal. Ez a változás csaknem a duplájára növelte a ház energiaigényét, de szerencsére a rendszer kezelni tudta ezt a kihívást.

A koppenhágai Green Lighthouse, a Koppenhágai Egyetem hallgatói központja Dánia első szén-dioxid-semleges irodaépülete. A 950 m2-es épület energiaellátását a napenergia, a hőszivattyúk, a szezonális hőtároló és a távhőellátó rendszer kombinációja biztosítja. Az energiatervezés révén az épület energiafogyasztása a dán építési szabványokhoz képest ¾-ével csökkent.

A LichtAktiv Haus (Fény-aktív ház) az egyetlen olyan szén-dioxid-semleges családi ház a Model Home 2020 programban, amely egy régi épület felújításával jött létre. Hamburgban egy tipikus, 1950-es években épült ikerház egyik felét alakították aktívházzá 3 fázisban. Az épület új épületburkot kapott és hozzáépítettek egy új, üvegházszerű épületrészt, amelynek tetején napelemeket és napkollektorokat helyeztek el. A kisméretű, sötét helyiségeket összenyitották és új bevilágító felületeket hoztak létre, így a természetes fény és szellőzés alapvető szerephez jutott az egészséges belső terek kialakításában.

Új és felújított házak, lakó- és középületek

Az Egyesült Királyságban most elkészült CarbonLight Homes (Szén-dioxid-semleges Otthonok) elnevezésű aktívház nem csupán prototípus, hanem valódi otthonként, több család számára készült. A CarbonLight Homes lakások széndioxid-kibocsátását 70%-kal sikerült csökkenteni, a fennmaradó 30% megtakarítást úgy érik el, hogy az épület környezetében található lakóépületek energiahatékonyságát növelik meg a tető hőszigetelésével.

A franciaországi Maision Air et Lumiére-t most adták át. A magastetős moduláris építészeti koncepció szerint, légtömör szerkezettel készült, az elektromos áramellátásról pedig a 35 négyzetméternyi fotovoltaikus napelem gondoskodik.

Az eddigi aktívházakról, a tapasztalatokról és a kivitelezés alatt álló épületekről itt lehet friss információt találni.