Háztartás meleg víz (HMV) rendszer választásánál beszélhetünk pénzügyi, műszaki és környezetvédelmi szempontból optimális döntésről. A felhasználó többnyire az árat és költségeket nézi, míg nemzetgazdaságilag a jelenlegi trendek szerint inkább az energiaforrás kiválasztása és a környezetvédelem fontos. Tehát a jó döntés nem csak a felhasználó (a tulajdonos), hanem nagyobb léptékben a nemzet, és még nagyobb léptékben földünk, környezetünk érdeke is.
Az alábbiakban bemutatjuk a legelterjedtebb melegvíz-termelő berendezéseket, illetve ezek előnyeit és hátrányait.
Meleg víz előállítása elektromos bojlerrel
A meleg víz előállításának egyik legelterjedtebb módja az elektromos bojlerrel történő vízmelegítés.
Előnye, hogy tiszta technológia. Telepíthető olyan helyekre is, ahol nincs gázközmű. Nincs kémény, nincs égéstermék. Karbantartást szinte nem igényel. A berendezést egyszerű meglévő rendszerbe beépíteni, gázterv készítése nem szükséges. Szabályozása szintén egyszerű, beépítése olcsó. Mobilis, igény esetén (költözésnél) akár vihetjük is magunkkal.
Hátránya, hogy ez az egyik legdrágább melegvíz-előállítási módszer. Bár kedvezményes éjszakai áramtarifával is lehet működtetni, üzemeltetése így a legdrágább. Környezetvédelmi szempontból sem előnyös: egységnyi felhasznált energiára vetítve közel kétszer annyi a nemzetgazdasági szintű széndioxid kibocsátás, mint a gázüzemű berendezések használatakor.
Meleg víz előállítása gázkazánnal
A másik legelterjedtebb módszer Magyarországon a gázüzemű hőtermelő berendezésekkel történő melegvíz-előállítás. Ez azzal is magyarázható, hogy a magyar háztartások nagy része gázközművel rendelkezik.
Előnye, hogy olcsó üzemeltetési költségű technológia. A gáz a fajlagos energiaárat tekintve közel háromszor olcsóbb, mint a villamos energia. A központi hőforrás nemcsak a melegvíz ellátást, de a fűtési, szellőzési és egyéb hőenergia szükségletet is biztosíthatja. Kondenzációs gázkazánnal hatékonyabb hőtermelőket is rendszerbe illeszthetünk.
Hátránya, hogy nagyobb a beruházási költség, mint az előző esetben. Hiszen gázterv készítése, engedélyeztetése (jogosan) elengedhetetlen, kötelező. Valamint kéményt is kell létesíteni, mely ugyancsak terv- és engedélyköteles. A kazánházak kialakítására vonatkozó szabványok betartása pedig olykor jóval költségesebb, mint maga a kazán.
Mindemellett csőhálózatot is ki kell alakítani, mely ugyancsak növeli a beruházási költségeket, és ezzel párhuzamosan sajnos csökkenti a hatékonyságot is.
Meleg víz előállítása napkollektorral
Az energiahatékonyság terjedésével egyre nagyobb szerephez jutnak a megújuló technológiák, és azon belül is a sík-, és vákuumcsöves napkollektorok a melegvíz-előállításban.
Előnye, hogy megújuló technológia. Jól (mondhatjuk pénzügyileg optimálisan) megtervezett rendszer esetében a melegvíz-előállítás éves energiaköltségének közel 70 %-a megtakarítható. Környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, mint a gázüzemű berendezésekkel történő melegvíz-előállítás.
Hátránya, hogy beruházási költsége magasnak mondható (megfelelő lakossági pályázati rendszerrel ez csökkenthető). Meglévő rendszerbe illesztése költséges lehet, műszakilag körülményes (új melegvíz tároló, szabályozók, stb. kellenek). A berendezés másik hőtermelői rendszerbe illesztése (néhány esetet kivéve) nem lehetséges. Szükséges egy kiegészítő hőforrás is a napkollektorok mellé, mely növeli a beruházási és működési költséget.
Meleg víz előállítása hőszivattyúval
A hőszivattyús rendszerek térnyerése napjainkban vitathatatlan. Rengeteg kombinációban megtalálhatóak a piacon. Lakóházaknál leginkább a levegő, talaj és a víz jelenthet hőforrást.
Előnye, hogy megújuló technológiának minősül. A központi hőforrás nemcsak a melegvíz-ellátást, de egy gázkazánhoz hasonlóan a fűtési, szellőzési és egyéb hőenergia szükségletet is biztosíthatja. Ha a hőszivattyú hatékonyságát jellemző ún. éves jósági tényező vagy COP (a befektetett villamos energia és a kinyert hőenergia aránya) nagyobb, mint 3,5, akkor működtetése, üzemeltetése kedvező, olcsó.
Hátránya, hogy beruházási költsége túlzottan magas lehet (pl. talajszondás rendszerek). Üzemeltetési költsége is jelentős lehet, amennyiben éves COP-je 3,5 alatti, és villamos energiával működtetjük. A legjobb, CO2 munkaközegű rendszerek túlzottan drágák, ugyanakkor az olcsóbb, más munkaközegű berendezések kevésbé környezetkímélők.
A jó választás épületfüggő
A lakossági szinten szóba jöhető melegvíz-előállító rendszereket a teljesség igénye nélkül mutattuk be, nem tértünk ki többek között a távfűtésre sem. Ugyan sok háztartást érint ez a technológia is, azonban elsődlegesen a családi házak melegvíz-termelő rendszereire helyeztük a hangsúlyt.
Jól látható, hogy a jó döntés meghozása jelentős körültekintést igényel, és ekkor is csak szubjektív optimumról beszélhetünk. Minden épület új kihívás, új problémával. Ezek optimális megoldásakor esetenként szóba jöhet akármelyik technológia.
